Budapesti tagszervezetünk néhány tagja ma kora este kilátogatott a Kapisztrán térre, hogy tisztelegjenek a Kitörés hősei előtt.

71 évvel ezelőtt ezen az estén indult meg a II. világháború egyik legheroikusabb vállalása, mely Kitörés néven vonult be a történelembe. Hosszú évtizedekre száműzve lett a történelemkönyvek lapjairól, de talán még az az időszak is jobb volt, mint ami napjainkban tapasztalható. Ma, amikor nincs fontosabb, minthogy mindig és minden körülmények közt érvényesüljön a szólásszabadság, és vélemény nyilvánítási szabadság, valahogy mégiscsak egy bizonyos szemléletmód alapján lehet hivatalos formában állást foglalni történelmi eseményekről.

Mi és szerencsére számos becsületes ember úgy tekintünk ezekre a történelmi dogmákra, mint ledöntendő gátakra, melyeket, ha sikerül átszakítanunk, rehabilitálhatóak lesznek azon személyek, akikre mi minden körülmények közt példaképekként tekintünk, és ezért emlékezünk, és emlékeztetünk rájuk.

Ottjártunkkor folyamatosan érkeztek fiatalok, és idősebb emberek egyaránt a Kapisztrán térre. Egy apuka kisfiával állt fej lehajtva az emléktábla előtt, majd nyugdíjas házaspár gyújtotta meg mécseseit, és így tovább… A hősök áldozata nem volt hiábavaló, mert vannak, akik emlékeznek rájuk, és közösségeikben továbbörökítik azt a szellemiséget, amit ők képviseltek.

– Fővárosi HVIM –