Mozgalmunk Pest megyei régiója az elmúlt hétvégén az Ipoly mentén, a Börzsöny hegység lábánál megbújó Ipolydamásd településen tartotta téli belső táborát.

Már az oda úton, Vácot elhagyva a Duna kanyarulatainak mentén autózva, szemet gyönyörködtető táj fogadott minket, éreztük, hogy jó választás volt ezen a környéken megtartani bajtársi összejövetelünket.

Mozgalmunk sikeres rendezvénysorozatának a Magyar Szigetnek helyt adó Verőce településen áthaladva sok jó és kedves élményt idéztünk fel.

Érkezés és a szálláshelyek elfoglalását követően kezdetét vette kétnapos rendezvényünk első része melyben elméleti képzéseink és beszélgetéseink zajlottak.

Szombat délután rövid kirándulást tettünk a közeli Zuvár hegyre, ahonnan lélegzetelállító látványt nyújtott az Ipoly és a Duna folyók ölelésében magasló, jelenleg tót kézben lévő Burda hegység, mint a Felvidék kapuja. Felemelő és dicső érzés volt egy olyan föld barázdáit taposni melyen egykor a hős Szent László Hadosztály katonái is harcoltak, biztosítva a német alakulatokat a szovjet hordák támadásaival szemben.

Kötött és kötetlen szellemi programjaink alatt nagyon sok fontos témát érintetünk a teljesség igénye nélkül: a hazafiasság, a család, a bajtársiasság, az aktivitás, illetve a Mozgalomhoz való hozzáállás. Sok értékes gondolat hangzott el a tapasztalt, sokat megélt bajtársak szájából, de fiatal, próbaidős tagjaink is sok jó és hasznos gondolattal és megnyilvánulással vették ki részüket ezekből a beszélgetésekből. Jó érzés volt tapasztalni, hogy „van még puskapor a puskaporos szaruban”!

Mozgalmunk azt vallja, hogy a vasként edzett test engedelmeskedik, míg a puhány parancsol, ezért a szellemi képzésen túl nagy hangsúlyt fektetünk a harcedzettségre és a fizikum megfelelő állapotára is, így a vasárnapot egy kiadós erőnléti és technikai edzéssel zártuk.

Ezt követően egy kötetlen, családi hangulatú ebédet költöttünk el közösen, lezárva ezzel a téli belső táborunkat.

Míg az odautat az izgalom és várakozás határozta meg, addig hazafelé ezeket felváltotta az elmélkedés és az önvizsgálat. Saját tapasztalatomra alapozva állíthatom, hogy egy-egy ilyen bajtársi összejövetel alkalmával annyi pozitív impulzust és emóciót kap az ember, hogy elméje „automata módba” kapcsol és számot vet saját magában, hogy a megszerzett információk és szellemi táplálékok birtokában miként tudja jellemét tovább erősíteni, szellemi tudását tovább bővíteni, hogy rendíthetetlen és kiemelkedő tagja lehessen ennek az érzelmek felett álló erős bajtársi szövetségnek.

Fel a Győzelemre!

(S. Zsolt tagszervezet vezető – Gödöllői HVIM)

További képek a belső táborból:

(2016. 01. 21.)