Egy év kihagyás után ismét elérkezett a sokak által annyira várt nyárzáró hosszú hétvége, vagyis a Magyar Sziget. Idén viszont a minőség a mennyiség felett címszóval futott a rendezvény, tehát az előző évektől eltérően zártkörű lett a HVIM által szervezett esemény.
Incze Béla, Mozgalmunk alelnöke és a rendezvény főszervezője az alábbiakat fűzte hozzá a zártkörű jelleghez a legnagyobb közösségi oldalon:

„Múlt hétvégén a Gödöllői-dombság erdei közt került megrendezésre a zártkörű Magyar Sziget, mellyel az volt a célunk, hogy a nyilvánosság teljes kizárásával tölthessünk együtt egy hétvégét azokkal az emberekkel, akiket bajtársainknak nevezünk.
Előadások, sport és esti mulatozás váltották egymást két napon keresztül, a hangulat kapcsán pedig két szót tudnék kiemelni: bajtársi és családi.
Összességében 200 ember fordult meg a táborban pénteken és szombaton, akiknek mind köszönöm, akár előadóként, akár vendégként, akár rendezőként voltak jelen. Adná Isten, hogy más jellegű rendezvényt ne kellene szervezni, de az biztos, hogy akik ott voltak, azokkal nyugodt lélekkel fogjuk lezárni a Lánchidat, látogatunk meg liberális klubokat, vagy vállalunk be bármit, amire csak szükség van a küzdelem során.”

E sorok írója eddig mindössze háromszor vett részt a nacionalista tábor egyik legjelentősebb “fesztiválján”. Voltam már látogató illetve az utolsó két alkalommal kivehettem rendezőként is a részem a dologból. Csütörtökön érkezett meg „felderítő” csapatunk a Gödöllői- dombság egyik tisztására, ahol meg is kezdtük az előkészületeket. Nap végére álltak a rendezői sátrak és elnyerte végső formáját a mennyei megyei stadionunk is.

Pénteken kezdődött el a zártkörű Magyar Sziget, ahol már nyitáskor meg is jelent első szigetlakó családunk.

A legelső előadás egy rendkívül komoly és sokak számára tanulságos témáról szólt, a katolicizmus és a migrációról. Szász Péter arra próbált rávilágítani, hogy a média és a baloldal a szövegkörnyezetéből kiragad bizonyos részleteket, ezáltak manipulál és teljes mértékben megváltoztatja a Biblia és azon belül is a felebaráti szeretet valódi jelentését. Érdemes visszahallgatni ezt az előadást is annak, aki nem vehetett/vett részt a rendezvényen.

Ezt egy szakmai téma követte, ami a mai magyar honvédség lehetőségeit kezdte el boncolgatni, Tián József ny. ezredes előadása formájában. Itt is előkerült a migráció és a határzár témakör, ami még mindig aktuális és a legtöbb előadásnál többször egyfajta vezérszálként működött. Mint megtudtuk, a jelenlegi határőrizeti rendszer fenntarthatatlan, mivel nem erre felkészített erőket von el az ország minden pontjáról többféle rendvédelmi szervtől. Nagy a leszerelési arány és nagyon költséges az utaztatás, elszállásolás. Tián ezzel szemben kifejtette hogyan is nézne ki egy önálló határőrség mind szervezetileg, mind a védelmi rendszer egészének szempontjából, nem beszélve arról, hogy a határ-menti országrész gazdaságát is pozitívan érintené. A végső konklúzió nem más, mint hogy egy egész, átgondolt rendszerként kell újjáépíteni a honvédséget.

Mindeközben közpénz milliárdok nélkül felépített focipályánkon megkezdődött az első sportesemény is, a büntetőrúgó verseny. Emellett íjászattal és a Farkasok jóvoltából airsofttal vártuk az aktív pihenés kedvelőit.

A programok alatt állandó jelleggel üzemelt a gyereksarok, de a tábor egész területén felbukkantak a legifjabbak.

A nap utolsó kötött napirendi pontja Kónyi-Kiss Botond és Barcsa-Turner Gábor előadása volt „Vármegyés műhelytitkok és a valódi jobboldaliság” címen zajlott. Itt a kedves érdeklődők megismerhették a Mozgalom lovagi eszmeiségének összetettségét, amit védőszentünk, Szent László is képviselt, és magyarázatot adtak, hogy mi is az igazi jobboldaliság velejárója, jelentése.

A rendezvény mindkét napján I. világháborús kiállítást lehetett megtekinteni, melyet ezúton is köszönünk hagyományőrző bajtársainknak.

A hosszú és tartalmas nap után elkezdődtek a koncertek. Időközben a táborozók létszáma, és a söröspoharak száma is növekedésnek indult. Rendezvényünk első fellépője a Palmetta volt, akik már törzsvendégnek számítanak. A kicsik és nagyok együtt énekelték az új köntösbe bújtatott, de mindenki által ismert népdalokat.

A következő fellépő nem volt más, mint a visszajáró táborozók által is jól ismert Dixie Freedom Fighters, akik valljuk be, a nagyobb “gyerekek” örök kedvencei.

A pénteki nap szombat hajnalban ért véget köszönhetően a koncertek utáni táncháznak és a készséges kocsmárosnak, aki igyekezett megelőzni szigetlakóink kiszáradását.

Szombaton már délelőtt elkezdődtek a programok. Legelső előadónk életét és eredményeit sokan megirigyelhetnénk. Ő nem más Doma-Mikó István, a tongai királyi udvar festője, Wass Albert rokona, Japánban él, kamikaze-kutató. Egyszóval nem egy hétköznapi ember. Sajnos az idő szűke miatt csak felületesen ismerhettük meg, de sokan érdeklődtek életéről ezt bizonyítja a telt házas előadóterem is.

Míg a teremben megismerkedhettünk, még ha felületesen is, de a keleti kultúrával, addig a grundon az egyik legkedveltebb Európából származó játéknak, a footballnak hódoltak kis kolóniánk tagjai.

Idén kilencedik alkalommal rendezték meg az Oi-Kor kupát, ahol összesen öt csapat indult és abban a megtiszteltetésben lehetett részünk, hogy rendezvényünk adhatott otthont a bajnokságnak.

A versenyt idén is a Turul FC nyerte, letaszítva a házigazdákat az első helyről. A focikupáról hamarosan egy külön, részletes beszámolóval jelentkezünk.

Délután 1 órakor Incze Béla beszélgetett Kis Csabával, a Harcos márka megálmodójával a távolról sem hétköznapi vállalkozás részleteiről. Kis Csaba mesélt a kezdetekről, az első megrendelőkről és arról az eszmeiségről, amit a ruházat képvisel.

A mondhatni, lazább témák után Incze Béla és László Balázs gondolatait, meglátásait hallhattuk. Szóba került a jobboldal megítélése a baloldal és a liberális oldal szemszögéből. A többször is felhozott migránsválság, az ál-jobboldaliság és az egyéb, magukat jobboldalinak nevező csoportok munkásságáról és egyfajta társadalomkritikáról, és azok lehetséges negatív/pozitív tulajdonságairól.

Egy kis pihenő után egy, a hazánkat érintő problémáról és annak lehetséges megoldásáról beszélt Zagyva György Gyula “Miért fog Magyarország cigányútra kerülni” címmel tartott fórumán. Hiszen valljuk be, azonos identitású (esetünkben jobboldali beállítottságú) embereket is megoszt a téma. Van, aki nem látja értelmét ennyit foglalkozni a cigánysággal és van az ellenpélda, akik szerint sok odafigyeléssel fokozható a rendteremtés.

A sport mindig honvédelem! Eme bölcsesség meghatározó minden egészséges szemlélettel bíró férfi számára, így rendezvényünkön az íjászat, airsoft, foci mellett brazil jiu-jitsu edzés is zajlott, amit sokan a tatamin kívül is nyomon követtek.

A nap utolsó előadása Toroczkai Lászlóé volt, aki Mozgalmunk és a Magyar Sziget alapítójaként nem hiányozhat a rendezvényről. Toroczkai egy kötetlenebb beszélgetéssel zárta le hosszú hétvégénket. Többek közt elhangzott tőle, hogy sosem fog letérni arról az útról, amin elindult, csak a forma változik, a cél sosem.

Ha este, akkor koncert. Ismét megtelt rajongókkal a tábor és a krimó is. Este fél 9-kor kezdetét vette az Oi-Kor koncertje is. Itt már érezni lehetett, hogy az éjjel egyhamar nem fog véget érni.

Legutolsóként a 2002 óta minden Magyar Szigeten résztvevő Romantikus Erőszak lépett fel. Az akusztikus koncert hangulata mindenkit magával ragadott, mikor minden egyes dalszöveget egy emberként énekelte a tömeg.

De a koncert korántsem ért véget! Az örökös hangulatfelelősök dudával és dobbal felfegyverkezve tették felejthetetlenné az utolsó nyári hétvégét.

Hajnalban a tábor összes lakója megismerhette a Rongyos Gárda kiemelkedő alakját (2017. szeptember 9. Rongyos Gárda emléktúra), Prónay Pált a róla szóló kedves kis versikét pedig egyhamar senki sem feledi el. Ha mégis megtörténne ehhez hasonló bűn, akkor jövőre ismét találkozunk!

(Simon Barbara – HVIM Pest megye)