Csendes, nyugodt környezet, ismerős táj a Dunakanyartól nem messze. Az idei évet Pest megyei tagszervezeteink a már jól ismert Ipolydamásdon nyitották meg, egy egész hétvégés összetartással.
Már péntek este szép létszámmal vetettük bele magunkat a hétvégébe, a szállás elfoglalása és otthonossá tétele után. Laza, kötetlen hangulatban folytak az eszmecserék, és szerencsére ez a légkör az egész hétvégére kitartott. Szombat reggelre mindenki megérkezett, aki szabaddá tudta tenni a hétvégéjét.
A szombat délelőtt az előttünk álló feladatok átbeszélésével kezdődött. Az utóbbi években finoman szólva is magasra tettük azt a bizonyos lécet, és ahhoz, hogy ezt rendre meg tudjuk ugorni, fontos az előre tervezhetőség a programok tekintetében is. Igyekszünk úgy tervezni az előttünk álló feladatokat, hogy a mozgalmi aktivitás az iskolai, a munkahelyi és a családi kötelezettségekkel összeegyeztethetőek legyenek.
A délelőtt második felében egy motivációs beszélgetésre került sor, illetve a vármegyés Iránymutatással kapcsolatban felvetődött kérdések kerültek mélyebben kibontásra.
Az ebéd után túrázni indultunk, és bár az összesen 10 km-es táv talán nem tűnik túl megterhelőnek, azért a sáros, latyakos környezetet legyőzni néha igazi próbatételt jelentett.
A meredek hegyoldalt borító csúszós sárban szinte méterről méterre, fától fáig, egymást segítve felkapaszkodni sokaknak azt a küzdelmet juttatta eszébe, amit év közben a mozgalmi munka során is meg kell vívnunk, nekünk nacionalistáknak.
Szerencsére jelentősebb sérülések nélkül sikerült mindenkinek ez a kihívás, a térségre nyíló pazar látkép pedig minden „szenvedést” megért!
Szomjunkat a Vasutas forrás és a Mária Kút tiszta vize enyhítette, és még sötétedés előtt visszaértünk a szállásunkra. A természetjárás jó felkészülés volt a január 28-i Legbátrabb Város Emléktúrára.
A több kilónyi cipőkbe, nadrágokra tapadt sár eltávolítása után ismét az irányított beszélgetéseké lett a főszerep. Incze Béla vázolta a tagság számára az elkövetkezendő évek fő irányvonalait, melyek lényege az eddig kicsit szabadabban általunk felszínre emelt és lereagált témákat fogjuk tervszerűbben felfűzni a következő időszakban.
Az este hátralévő részében pedig minden Pest megyei vármegyés elmondhatta, melyik volt 2017-ben az a rendezvényünk, amely a leginkább motiválta, amelyiktől ő személy szerint a legtöbbet kapta. Szerencsére igen sok szép emléket és komoly sikereket fel tudtunk idézni amellett, hogy megismerhettük egymás mélyebb gondolatait is, amelyeket kimondva és meghallgatva plusz erőt és motivációt nyerhetünk az előttünk álló feladatok legyűréséhez is. Az este hátralévő részében a kötetlen, jó hangulaté volt a főszerep.
A vasárnap délelőtti terveket az intenzív havazás kicsit keresztül húzta, így a hétvége kiértékelése után a rendrakásé és a takarításé volt a főszerep.
Mindenki egyetértett abban, hogy az utóbbi évek egyik legtartalmasabb, mégis legjobb hangulatú összetartásán vagyunk túl. Ez jó hír a szimpatizánsainknak, és nyilván rossz hír azoknak az ellenségeinknek, akiknek ezúton is üzenjük, ha rajtunk múlik, akkor 2018-ban sem fogunk visszavenni abból az aktivitásból, melyet az elmúlt években is megszokhattak tőlünk!
– Lipták Tamás, Pest megyei vezető –
További képek az összetartásról: