Meglehetősen aktív időszakot tudhatunk magunk mögött, és mivel székely bajtársaink még mindig előzetes letartóztatásban vannak, a migránsok sem terveznek tömegesen hazaindulni és a kormány közeli média is újfent megtalált minket egy kis hazudozásra, így borítékolható, hogy mozgalmas lesz az előttünk álló időszak is. Erre is készültünk a hétvégi összetartásunkon.
A Pest megyei tagság számára rendezett összetartás helyszínéül a januárban is jól bevált Ipolydamásdot választottuk. Nyugodt, gyönyörű környezet, jól felszerelt kis falusi vendégház, minden adott itt tehát a megfelelő minőségű munka elvégzésére, és ez rendkívül fontos, már csak azért is, mert a HVIM nagy családja nem csak az egyre több új tag belépése miatt növekszik! A sokszor emlegetett gyermekvállalásból is egyre többen veszik ki részüket mozgalmunkban úgy, hogy az anyai-apai teendőket valóban szeretnék összeegyeztetni az aktivitással is – szerencsére sikerrel.
Az előőrs péntek este már megérkezett, a tömegközlekedés hiányosságai miatt egy kis esti túrával egybekötve, amit persze egyikünk sem bánt.
I. és II. világháború áldozatainak emlékműve Ipolydamásd határában.
Az este hátralévő részét az akklimatizációval töltöttük.
A tagság jelentős része szombat reggel érkezett, és miután elfoglalta mindenki a szálláshelyét, kezdődhetett az érdemi munka. A régió tagszervezet vezetői külön vonulva értékelték az elmúlt időszakot, valamint felvázolták az előttünk álló feladatokat, ez alatt az idő alatt a tagság egy nem rég befejezett projektről tudhatott meg információkat annak kidolgozóitól, ám erről egyelőre többet nem árulhatunk el. Miután a tagság is megismerhette a vezetőségi döntéseket, az ebéd következhetett, melyet egy rövid túra követett a közeli erdőben, ahol buschraft gyakorlatokat végeztünk.
Mozgalmunkban fontosnak tartjuk a tagság képzését, fejlődését. Még novemberben határoztak meg egyéni célokat a Pest megyei vármegyések, akik beszámoltak arról, hol tartanak ezek megvalósításában, valamint az elmúlt hetek támadásaival összefüggésben hallgathattak előadásokat, beszélgetéseket a tagok, ezzel is készülve az előttünk álló akadályok leküzdésére.
A vacsora megfőzése és elfogyasztása után a Szibériai nevelés című film vetítésével és értékelésével zártuk a hivatalos programot. Az este hátralévő részében, melyről néhányan azt remélték, soha nem érhet véget, kötetlenebb keretek között volt lehetőség az eszmecserére, új próbaidőseink megismerésére. A vasárnapot egy földharccal egybekötött átmozgató edzés nyitotta, aminek a legfontosabb momentuma talán az volt, hogy bizonyos szintig mindenkinek sikerült tágítania saját fizikai állapotából adódó határait, kiválóan végrehajtott próbatételeket láthattunk, melyek valóban az akarat diadalai voltak.
Pihenésképpen székely bajtársaink helyzetéről beszélgettünk az ebéd elfogyasztása előtt, melyet egy lezáró beszélgetés követett, minden próbaidős és esküt tett tag elmondhatta a hétvégén tapasztalt legjobb és legrosszabb élményét, gondolatát.
Vasárnap délután sok tapasztalattal, feltöltődve indulhattunk haza, hogy a mindennapokban saját környezetünkben hasznosíthassuk a hétvégén megszerzett tudást abban a harcban, melyet önként vállaltunk saját magunk, és így környezetünk jobbá tételére.
Hazafelé vezető utunkon érdekes emléktáblára bukkantunk.
– Pest megyei HVIM –